A Köztársasági Elnöki kegyelem, legyen az eljárási-, vagy végrehajtási kegyelem, százalékos arányait tekintve igen alacsony számban kerül ellenjegyzésre. Véleményem szerint egyrészről azért, mert sokan kidolgozatlanul, jogi képviselet hiányában terjesztik elő kérvényüket. Ezen eljárásban az érdemi eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen egy átgondolt, részletes, világos és indokolt kérelem előterjesztése. Az eredményes kérvény előfeltétele egy vagy több olyan tény, élethelyzet mely adott esetben indokolhatja a pozitív döntés meghozatalát, ennek hiányában értelmetlen a kegyelmi kérelem benyújtása. Minden sikeres eljárásban az Ügyféllel konzultálva állítjuk össze ezen indokok, okok rendszerét, az egészségügyi okok esetében jellemzően igazságügyi szakértők igénybevételével, majd valamennyi adat, tény rendelkezésre állását követően kerül előtérbe az adott ügyvéd eredményes munkája, és előterjesztésre a kérelem a megfelelő indokok alapján. A kegyelmi eljárás igen összetett, az irat az alapügyben eljárt bíróságtól az igazságügyi minisztériumon át a köztársasági elnöki hivatalban is megfordul, mire döntés születik az ügyben. Álláspontom az, hogy kegyelmi kérelem benyújtása esetében profi, a hasonló ügyekben jártas és eredményes ügyvéd igénybevétele a siker előfeltétele.
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellen jegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés iránti kegyelmi eljárás.
Kegyelem iránti előterjesztést − hivatalból vagy kérelemre − a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.
Egyéb intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.
Az ítélet jogerőre emelkedését követően kegyelmi eljárás – a mentesítésre vonatkozó eljárás kivételével ¬ kizárólag a még végre nem hajtott büntetésekre (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetésre (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat A kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre (megrovás, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) nem terjed ki.
Ha a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatott közérdekű munka, szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára átváltoztatott pénzbüntetés, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás vagy a járművezetéstől eltiltás, kitiltás, illetve a próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés tartama teljes mértékben eltelt, illetve végrehajtásra került, a kegyelmi eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. Ugyanez vonatkozik a teljes egészében megfizetett pénzbüntetésre.
Nem terjed ki a kegyelmi jogkör a katonai büntetésekre (lefokozás és szolgálati viszony megszüntetése), mivel e büntetések az ítélet jogerőre emelkedésekor végrehajtottnak tekintendők.
A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre, mivel az a mentesítés beálltát követően tartalmazza a terhelt adatait. Meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén még a mentesítés beálltával sem lehet gyakorolni bizonyos foglalkozásokat (pl. személy- és vagyonőr) végezni, illetve engedélyt (pl. fegyvertartási engedély) szerezni. Az ilyen esetekben a kegyelmi eljárás nem folytatható le.
Összefoglalóan, nem folytatható le kegyelmi eljárás a következő esetekben:
• végrehajtott (teljesített) büntetés,
• megrovás,
• pártfogó felügyelet,
• elkobzás,
• vagyonelkobzás,
• elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
• kényszergyógykezelés,
• lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése,
• bűnügyi nyilvántartásából való törlés,
• a büntetőeljárás jogerősen lezárult, és nem került sor olyan intézkedés vagy büntetés alkalmazására, amely vonatkozásában kegyelmi kérelem nyújtható be,
• a terhelt halála,
• a büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása.